Földmérő és térinformatikai mérnök, illetve képzett szakács Szedmák Dorottya. Utóbbit egy francia borjúraguból, krumplifánkból és kalocsai rétesből álló vacsorával igazolja is a Létesítési Osztály főszakértője. Miközben a fent említett ételek készülnek, az is kiderül, hogy lett a békéscsabai lányból tisztes hivatása mellett még szakács is. Dorottyát a szintén földmérő férje, a Tokaj-Hegyalján nevelkedett Szedmák István oldalán vezényelték 1985-ben a vállalat paksi kirendeltségére, az atomerőmű 3-4. blokkjának építkezéséhez. István néhány évvel később szert tett egy pincére a Sárgödör téren. A rendszerváltás után vállalkozásba kezdtek. A pince fölé présházat emeltek hivatalos konyhával, hogy barátaikat, üzleti partnereiket vendégül láthassák. Az egyre bővülő borvacsorák és családi rendezvények szükségessé tették, hogy megszerezze a szakács végzettséget és kibővítse a főzőhelyiséget. A konyhát – ahol akár negyven főre is tud főzni – Kovács János Venesz-díjas mesterszakács útmutatása alapján rendezte be nagy gonddal. Ugyanilyen odafigyeléssel készíti az ételeket is. Az igényességet – mint elárulta – István, egészen pontosan az ő édesanyja alapozta meg. 

A beszélgetés alkalmával készülő kalocsai rétes ötlete például a televízióból van, Mautner Zsófia szakács-gasztrobloggernek köszönhető. – A vendégek szeretik, nagyon dekoratív – mondja róla Dorottya. A rétestésztába háromféle palacsintába csomagolt töltelék: túró, baracklekvárral megbolondított dió és mák almával kerül. Villan a konyhai olló is, amivel a palacsinták széleit vágja le szakácsunk, mondván, hogy ez már az ő mérnöki precizitása, így nem lesz az átfedésnél vastagabb. 

Miközben, hol a borjúraguval, hol a fánkokkal bíbelődik elmondja, hogy előbbi átmenet a pörkölt és a vadas között, amolyan jolly joker, többféle körettel kínálható. Például szalvétagombóccal, aminek eredete, hogy valamikor kivajazott textilszalvétába tekerve, bő vízben főzték ki. Utóbbit, azaz a fánkot, nem bő olajban süti, hanem a konyha lelkeként emlegetett gőzpárló sütőben. Zsiradék persze kell a fánkra, mert különben nem lesz fényes, árulja el. 

Minden kérdésre készséggel válaszol, minden fogásról – és itt nem a menüsor egyes elemeiről van szó, hanem a trükkökről, praktikákról – szívesen mesél, az a kérdés viszont kifog rajta, hogy mi a kedvenc étele. Hosszas töprengés után, azt mondja, nem jut eszébe egyetlen étel sem, amit ne szeretne. A közben elkészülő finomságok mellé természetesen hozzáillő borok is előkerülnek a Szedmák-pincéből, sőt még egy kis tokaji is. Igaz, ez lefojtott must, azaz alkoholmentes, az autóval érkezők kedvéért…