Együtt a klímavédelemért

 
A klímaváltozás megállításáért folytatott küzdelemben az atomerőműveket nem lehet nélkülözni. 

A nukleáris energiatermelés az egyik legkisebb karbonintenzitású energiatermelési mód, vagyis úgy nyerünk villamos energiát, hogy közben nem kerül a levegőbe éghajlatváltozást okozó gáz (jellemzően szén-dioxid). 


Ez fontos a globális felmelegedés elleni küzdelem szempontjából.


 

Paks II. több (17 millió tonna) szén-dioxidot fog megtakarítani önmagában, mint a hazai közlekedési szektor teljes (12 millió tonna) szén-dioxid kibocsátása. A megspórolt 17 millió tonna káros anyag közel háromszorosa annak a mennyiségnek, amelyet Magyarország erdős területei éves szinten képesek elnyelni (6 millió tonna/év).



Karbonlábnyom

Az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásának „számszerűsítésére” szolgáló egyik érték a karbonlábnyom, amely megmutatja, hogy meghatározott időintervallumban mennyi üvegházgáz-kibocsátással járt egy adott tevékenység.

Az atomerőművek, akárcsak a nap-, szél- és vízerőművek, üzem közben nem bocsátanak ki szén-dioxidot, ezért az éghajlatváltozás elleni küzdelem fontos eszközei.

Az erőművek esetében nem csak ezt a közvetlen kibocsátást veszik figyelembe, hanem a teljes életciklust, kezdve azzal, hogy betont kell előállítani és a helyszínre kell szállítani az építőanyagokat, egészen odáig, hogy le kell majd bontani a létesítményt.

Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) és az Európai Unió Közös Kutatóközpontjának (Joint Research Centre) adatai szerint a teljes életciklust figyelembe véve, egy kilowattóra megtermelt áramra vetítve 

  • a gáz- és szénerőművek karbonlábnyoma 500-1000 gramm, 
  • a naperőműveké 40-48 gramm, 
  • míg a szél- és atomerőműveké 12 gramm.
Az atomenergiának a legkisebb a nyersanyag-szükséglete, jócskán megelőzve a nap- és szélerőműveket is. 


Ennek oka, hogy az atomerőművek tervezett üzemideje legalább 60 év, nagyon magas, 90 százalék feletti teljesítménykihasználási tényezővel. Ezzel szemben a nap- és szélerőműveké maximum 20-25 év. A naperőművek kihasználási tényezője 10-20 százalék, szárazföldi szélerőművek esetén pedig ez a szám 15–35 százalék között mozog.

Az atomenergia szinte minden mutatójában legalább egyenértékű a megújulókkal, és számos megközelítésben, például a rendelkezésre állása alapján sokkal jobb azoknál.

Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete elemzése tehát egyértelmű: az atomerőművek teljes életciklusra kivetített karbonlábnyoma akkora, mint a szélerőműveké. Ez kedvezőbb adat a naperőműveknél is!    Számos független tudományos intézet kutatásait alapul véve 2022-ben az Európai Parlament is fenntartható energiaforrásnak minősítette az atomenergiát.