– Szerencsére egyre többen vannak tisztában azzal, hogy az interneten sokszor a valódi árucikk mi magunk vagyunk: személyes adataink értéket képviselnek a szolgáltatók számára, akik nemünk, korunk, tartózkodási helyünk, érdeklődési körünk ismeretében célzottan kínálhatják termékeiket és szolgáltatásaikat – mondja Bogáncs Tamás János. A Paks II. Zrt. információbiztonsági és programozható rendszerek védelmi szakterületének vezetője azt ajánlja, éppen ezért legyünk tudatos internetezők, egy-egy szolgáltatáshoz minden esetben csak a valóban elengedhetetlenül szükséges adatainkat adjuk meg magunkról. Ezt hívják az adattakarékosság elvének. Sajnos nemcsak árucikk, célpont is lehetünk az interneten. Ennek elkerülésére Bogáncs Tamás János óva int az éttermek, kávézók, szállodák és a tömegközlekedési eszközök nyújtotta wifi igénybevételétől, ezek ugyanis könnyedén „lehallgathatók”, és bankszámlaszámunk, bankkártya-adataink, jelszavaink rossz kézbe kerülhetnek. – A legjobb, ha ilyen helyen egyszerűen kikapcsoljuk a wifit, a bluetootht, és helyette mobilinternet-kapcsolattal dolgozunk – javasolja a szakember. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a böngészés során, különösen, amikor érzékeny személyes vagy banki adatokat kell megadnunk, akkor ezt ún. https protokollt használó szervereken tegyük, ami titkosított webes kommunikációt biztosít, szemben a titkosítatlan http protokollal. – Legyünk gyanakvók, ha egy oldal nem ilyen biztonságos https adatátviteli protokollt használ, és ugyanígy aggályos lehet egy biztonságos oldal esetében, ha lejárt vagy visszavont tanúsítványról kapunk üzenetet. Ezekre a gyanús jelekre a böngészők már kivétel nélkül figyelmeztetnek. Vegyük komolyan a jelzéseket! – figyelmeztet Bogáncs Tamás János, aki szerint nem túlzott óvatosság, ha úgynevezett VPN (virtual private network – virtuális magánhálózat) szolgáltatást is igénybe véve netezünk. 

Nemcsak az emberek, de egész ipari létesítmények is kibertámadások célpontjaivá válhatnak. A nukleáris ipart érintően elsőként 2010-ben, a Stuxnet vírus kapcsán hallhatott ilyenről a széles közvélemény, idézi fel a szakember. Az iráni urándúsító berendezések tönkretételére bevetett kártevő volt az első olyan kiberfegyver, amit célzottan nukleáris ipari létesítmény támadására fejlesztettek ki, és ami ráadásul fizikai következményekkel is járt. A nemzetközi és a hazai szabályozás gyorsan reagált az új kihívásokra, az atomerőművekre vonatkozó magyar hatósági követelmények kiegészültek az ún. „programozható rendszerek” védelmével. Ezen jogszabályok mentén, illetve a nemzetközi ajánlások és a jó gyakorlatok figyelembe vételével készült el a Paks II. Atomerőmű fizikai védelmi terve is, amelyet az Országos Atomenergia Hivatal megfelelőnek talált és jóváhagyott. – Az már önmagában a védettség egyik garanciája, hogy az új blokkoknál a tervezés legkorábbi pillanatától kezdve lefektettük a programozható rendszerek védelmének irányelveit – húzza alá Bogáncs Tamás János, hozzátéve: akárcsak a blokkok nukleáris biztonsági rendszereinél, itt a nukleáris védettség területén is a mélységi védelem elvét alkalmazzák. 

– A védelmi rétegek hagymahéjszerűen épülnek egymásra. A hagyma héjai például az adminisztratív elemek (a biztonsági szabályzatok, politikák), a szervezeti védelmi intézkedések (ez alatt a társaságnál a programozható rendszerek védelmére szolgáló szervezetet értjük), illetve sok más mellett a fizikai védelem (a kártyás beléptetőrendszertől a biztonsági kamerákig) és a humán védelem. Védelmi réteget jelent az is, hogy a Paks II. Zrt.-nél minden belépő információbiztonság-tudatossági képzésben részesül és évente vizsgát is kell tenniük a munkatársaknak. Ezt nevezzük a mélységi védelem vertikális dimenziójának.

A szakember hozzáteszi: a védendő rendszereket ún. védelmi zónákba is sorolják a legkevésbé biztonságos külső, ügyviteli rendszerektől kezdve egészen a legszigorúbban védett folyamatirányítási rendszerekig. Ezek a fokozatosan szigorodó követelmények, tehát a zónamodell garantálja, hogy egyre bonyolultabb és összetettebb védelmi technikák állják a támadó útját. Ez a mélységi védelem horizontális dimenziója. – Van egy harmadik megközelítés is, amely szerint a védelmi intézkedések lehetnek megelőző típusúak, azonosításra szolgálók és korrigálók. Ezt a szaknyelv PreDeCo dimenziónak hívja. Az új blokkokat építő orosz fővállalkozónak mindezeket az elveket kell követnie a programozható rendszerek tervezése és megvalósítása során. Ez a szisztematikus megközelítés, a védettségre való tervezés és a mélységi védelem biztosítja azt, hogy egy esetleges kibertámadást sikeresen megelőzzünk vagy idejekorán felismerjünk – szögezi le Bogáncs Tamás János.