Továbbra is az elsők között van Magyarország az európai áramárversenyben. A Magyar Energetikai Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint májusban az áram átlagára 10,85 eurócent/kWh volt hazánkban. Csak Szerbiában volt ennél olcsóbb, mégpedig 7,55 eurócent/kWh. A környező országok közül a megújulókat előnyben részesítő Ausztriában a magyar áramár dupláját fizetik a fogyasztók (20,99 eurócent/kWh). Dánia a második legdrágább ország a statisztika szerint (27,27 eurócent/kWh).

Az energiamixét megújuló forrásokra alapozó, az atomenergiát elutasító Németországban pedig a villamos energia átlagára háromszor magasabb, mint hazánkban: itt 32,65 eurócentet fizet a lakossági fogyasztó egy kWh villamos energiáért. Ezzel az árral Németország a legdrágább a rangsorban. 

 Az unió tagállamai közül Németország nemcsak a legdrágább, hanem karbonkibocsátásban is élen jár. Az Európai Unió 28 tagállamát az egy megawattóra villamos energia megtermeléséhez tartozó CO₂-kibocsátás alapján (a legszennyezőbbel kezdve) sorba állítva tavaly Németország a nem túl előkelő 8. helyet érte el. Az unióban itt van a legtöbb szél- és napenergia-kapacitás, ám az időjárásfüggő energiahordozók ingadozó termelése miatt nagyon gyakran fosszilis erőművek gondoskodnak az ellátás folyamatosságáról. Így fordulhat elő az, hogy egy megawattóra villany megtermeléséhez Németországban 2019-ben 40%-kal több CO₂-kibocsátás társult, mint hazánkban.