A paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos elmondta: nem igaz, hogy a nagyon valószínűtlen, ámde súlyos következményekkel járó kihatásokat nem vizsgálták  a tervezés során- A környezeti hatástanulmányban, a Duna felmelegedéséről szóló vizsgálatok pedig azt mutatják, hogy az a folyó  ökológiai egyensúlyát nem fogja veszélyeztetni.

Az újságíró felvetésére, miszerint az osztrák környezetvédelmi minisztérium szerint aggasztó, hogy orosz technológiával készült atomerőmű épülhet Ausztria közelében, a kormánybiztos kifejtette, hogy ezek a típusú kijelentések inkább az osztrák belpolitikának szólhatnak, és kevés közük van a paksi bővítéshez. Elmondta: a hivatalos, osztrák kormányzati képviselőkkel folytatott megbeszélések során nem hangzottak el ilyen érvek. Meglátása szerint megalapozatlanok azok az állítások, miszerint a környezeti hatástanulmányban nem vették kellően figyelembe, hogy radioaktív anyag juthat a környezetbe és így Ausztriába is. Erre vonatkozóan részletes elemzések vannak az anyagban.

Újságírói kérdésre, miszerint miért tér el Magyarország attól az uniós céltól, hogy az Oroszországtól való energiafüggését csökkentse, Aszódi Attila rámutatott: német és osztrák cégek is együttműködnek Oroszországgal, nemrégiben döntöttek az Északi Áramlat kapacitásának megduplázásáról, továbbá a Roszatom 34 százalékos tulajdonosi részesedéssel épít Finnországban atomerőművet. Elmondta: Oroszország energiatechnológia és energiaforrás szempontjából fontos partner nemcsak ma, hanem a jövőben is, és nem csak Magyarország számára.

Aszódi Attila arról is beszélt, hogy Magyarországnak Ausztriához viszonyítva teljesen más adottságai vannak, többek között nem áll rendelkezésére nagy mennyiségben vízenergia. Ezért van az országnak szüksége atomenergiára, hogy olcsón és megbízható módon tudjon áramot előállítani. Aláhúzta: Magyarországnak még így is nagy mennyiségben kell importálnia áramot.

A kormánybiztos elmondta: a Paks II. a piaci elvek szerint működik majd, állami támogatást nem tartalmaz. Tájékoztatása szerint az Európai Bizottság nem emelt kifogást a magyar-orosz kormányközi megállapodással szemben, amelynek értelmében Oroszország alvállalkozók bevonásával építi fel az erőművet.   A beszállítókat uniós szabályoknak megfelelő eljárások során választják ki, amelyeket már nagy érdeklődés övez különböző vállalatok, például az Alstom, Siemens és Rolls-Royce részéről - ismertette a kormánybiztos.