A kivitelezés igen, a rajzolás, tervezés nem keltette fel különösen Molnár Mihály érdeklődését annak idején, ezért a bajai faipari technikum elvégzése után a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola (ma Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar) hallgatója lett. Építőmérnök diplomáját 1999-ben vette kézhez. Pályafutását egy Tengelicen tevékenykedő holland cégnél kezdte, ahol – a sors fintora – homlokzati elemeket terveztek. A nem éppen testhez álló feladat miatt viszonylag gyorsan búcsút mondott ennek a vállalkozásnak és az építőiparban helyezkedett el. Tolna megyei székhelyű cégek építésvezetőjeként saját brigádok, alvállalkozók munkáját koordinálta. Az ország különböző pontjain létesítettek egyebek mellett autószalont, mezőgazdasági csarnokot, könnyűipari üzemet, de a kecskeméti zöldségkutató intézet kivitelezését is referenciamunkái között tudhatja. A műszaki mellett földrajzi szempontból is változatos időszaknak magánéleti okok vetettek véget: megismerkedett Ritával, aki immár húsz éve felesége. – Nyűgössé vált a hetelés. Nem okozott osztatlan sikert, amikor hétfőn az ajtón kilépve azt mondtam, hogy pénteken jövök – idézi fel félig tréfásan ezt az időszakot. A nyugvópontot Pakson találta meg: nukleáris iparban érdekelt cégeknél folytatta pályafutását, illetve párhuzamosan magánvállalkozást indított és műszaki ellenőrként, épületenergetikai szakértőként vállalt feladatokat. Ehhez előbb megszerezte a kamarai jogosultságot, majd kellő referencia és tapasztalat birtokában az ennél szigorúbb, atomenergetikai műszaki ellenőri szakmagyakorlásra vonatkozó igazolást, amelyet az Országos Atomenergia Hivatal ad ki.

Szakmai szempontból a Bédus, illetve Bátkontroll Kft.-nél töltött éveket emeli ki, mert akkoriban a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója, illetve a bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló kivitelezésén gyarapíthatta tapasztalatait. Ez ugyanis sok tekintetben tekinthető a Paks II.-beli tevékenysége „előszobájának”. Egyrészt ezek is nagyszabású projektek, másrészt ugyanolyan szigorú jogszabályi környezetben és hatósági kontroll alatt zajlottak. – Bár az erőműépítés nagyságrendileg más, mégis nagyon hasznos volt ez az időszak – mutat rá. 

Miután ezek a létesítések sikerrel lezárultak, új kihívást keresett. – Az atomerőmű-építés nagyon motivál, és úgy gondoltam, hogy itt jól hasznosul az a temérdek tapasztalat, amit korábbi feladataim során szereztem – fogalmaz Misi. Miután ez megfelelő ajánlólevélnek bizonyult, csatlakozott a Paks II. Zrt. szakembergárdájához. 2018 júliusában az akkori LÉTO, azaz Létesítési Osztály munkatársa lett, ma pedig már szenior szakértő a Program Szakértői Osztályon. Első Paks II.-es munkája a transzformátorállomás volt, ezt az Erőmű-beruházási Központ (EBK), majd további CEB-épületek (Construction Erection Base – építési-szerelési bázis) követték, azaz irodaházak, csarnokok kivitelezése, amihez az új blokkok létesítésével kapcsolatos szakértői és műszaki ellenőri feladatok is társultak. – Az EBK a Paks II. saját beruházásában készült. A tervek beérkezésétől kezdve a fővállalkozóval zajló koordináción és kivitelezésen keresztül a használatba vételi engedélyhez szükséges dokumentáció összeállításáig mindent mi végeztünk. Élveztem ezt a munkát, mert szeretek komplexen rálátni egy kivitelezésre – foglalja össze.

Az eddigi feladatok zömmel az íróasztalhoz kötötték őt és munkatársait, a kivitelezéshez kapcsolódó dokumentáció véleményezése, a fővállalkozóval bonyolított koordinációk voltak a fókuszban, a munkagödör megnyitásával azonban ez megváltozott, megsokasodtak a teendők a területen. Eljött az a pillanat is, amikor be kellett látni, hogy minden területen nem lehet helytállni, így maroknyi csapatuk tagjai között felosztották a feladatokat. Misi terepe az 5-ös blokki nukleáris sziget lett, ami igen szerteágazó, nagyszabású feladat. Mint mondja, ahhoz, hogy ellenőrizni tudják a helyszínen végzett munkát, minden dokumentumot, így a kiviteli terveket, technológiai utasítást, mintavételi minősítési tervet, organizációs, illetve ütemtervet ismerniük kell, és csak akkor engedélyezhetik a következő munkafázist, ha minden a terveknek megfelelően zajlik. Minden lépést rögzíteni kell az építési naplóban. Mindezen túl rengeteg egyeztetést folytatnak más szakterületekkel, a fővállalkozóval, együttműködnek a hatósággal. A projekt és a szervezet – mint a szakember kiemeli – dinamikusan változik, ahogy haladnak az épületek kivitelezésével, egyre több szakma kapcsolódik be. 

Az előttünk álló időszakot illetően megállapítja, hogy sűrűsödnek a teendők, aminek nagyon örül, mert ezt szereti. – Jóval intenzívebb időszak vár ránk. Folyamatos, azaz napi 24 órás műszaki ellenőrzésre lesz szükség – állapítja meg. Mint hozzáteszi: kis csapatuk nagyon jó, segítik és támogatják egymást. Misi nemcsak ezt, a támogató szakmai közeget szereti, hanem azt is, hogy idegen nyelven, jelesül angolul kell kommunikálnia. Angoltudását Paks II.-höz való csatlakozása óta folyamatosan fejleszti, s élvezi azt, hogy ma már gond nélkül kommunikál írásban, személyesen és telefonon is. Azt is elárulja, hogy nemcsak ennek köszönhetően, de sikerül megtalálnia a közös hangot az orosz partnerekkel is, akárcsak az Országos Atomenergia Hivatal munkatársaival.

– Örülök, hogy elindult a Paks II. projekt, büszke vagyok rá, hogy részese lehetek. Szakmailag felkészültek vagyunk, megvan a tudásunk, tapasztalatunk, ahhoz, hogy ez a beruházás rendben megvalósuljon – foglalja össze.