– Az elmúlt időszak eseményei egyértelműen rávilágítottak a Paks II. beruházás szükségességére. A geopolitikai változások felértékelték a nukleáris energia szerepét, amely a klímavédelem mellett az energiabiztonság szempontjából is megkerülhetetlenné vált – fogalmazott a szekszárdi kerekasztal-beszélgetésen Rákóczi Péter. A Paks II. Zrt. kommunikációs igazgatója hozzátette: a paksi projektre nemzetközi nagyberuházásként tekintenek, hiszen orosz primer kör épül francia–német irányítástechnikával és amerikai–francia turbinaszigettel. Kiemelte: generációkon átívelő, százéves időtávlatban terveznek annak érdekében, hogy 2100-ban is jól működő blokkok üzemeljenek hazánkban. A kommunikációs igazgató aláhúzta: – Mi, a Paks II. projektben azon dolgozunk, hogy a nukleáris biztonsági előírások maradéktalan betartása mellett, minél hamarabb kereskedelmi üzembe lépjenek a paksi blokkok. 

Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet igazgatója arról beszélt, hogy hazánk viszonylag jól áll a klímasemlegesség felé vezető úton. A Magyarországon előállított villamos energia 60 százalékát karbonsemleges módon termeli meg, ennek túlnyomó részét a Paksi Atomerőmű szolgáltatja. Legfontosabb klímasemleges forrásunk tehát az atomenergia, ami időjárástól függetlenül termel, kiemelkedően magas rendelkezésre állással. – Hiába van napenergiából a paksi kapacitások duplája beépítve a magyar rendszerbe, a termelés időjárásfüggő, ezért az év 8760 órájából csupán 2000-ben számíthatunk rá.

Szepesi Balázs, a Mathias Corvinus Collegium Közgazdasági Iskolájának vezetője szerint komoly lendületet adhat a térségnek a beruházás. A szakember arra számít, az itt dolgozó vállalkozások helyben keresnek majd beszállítót, megnő a kereslet a lakások iránt, fejlődni fog az infrastruktúra és akár a hidrogéntechnológia is megjelenhet. – A környező városoknak egyszerre kell tudni versenyezni és együttműködni a lehetőségek biztosításában – hangsúlyozta a párbeszéd fontosságát.