Az atomenergiára alapozó európai országokban fajlagosan alacsony szén-dioxid-kibocsátás mellett termelnek áramot, derül ki az ENTSO-E 2020-as adataiból. Ha megvizsgáljuk, hogy az egyes államokban mekkora a villamosenergia-termelés fajlagos CO2-kibocsátása, látható, hogy a legzöldebb, 150 g/kWh alatti kategóriába eső országok az atomenergiára és/vagy vízenergiára alapozzák áramtermelésüket. Az élmezőnybe tartozó öt országból négy (Svájc, Svédország, Franciaország és Finnország) jelentős mértékben támaszkodik a nukleáris energiatermelés adta klímapolitikai előnyökre. (A Svájc után ezüstérmes Norvégia szinte kizárólag vízenergiára épít.) Az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik fontos eszköze tehát az atomenergia.

A második legkedvezőbb, 151-300 g/kWh-ás sávba tartozik az atomenergiára erőteljesen építő Magyarország mellett például Belgium. A nukleáris energia jelentős szerepe mellett a vízenergia hasznosítása is hozzájárul a kedvező fajlagos kibocsátási adatokhoz Románia és Szlovénia esetében. Spanyolország és az Egyesült Királyság földrajzi elhelyezkedése ideális a szélerőművek telepítéséhez, ennek ellenére nem mondtak le az atomenergia ellátásbiztonságban betöltött előnyeiről.

A harmadik, 301-450 g/kWh közötti kategóriába tartozó országok szinte mindegyikére jellemző, hogy villamosenergia-mixükben jelentős szerepe van a szénnek. Ezt részben kompenzálhatja az atomenergia (például Bulgáriánál és Csehországnál), vagy a megújuló energiaforrások alkalmazása, vagy a kettő együtt, mint Németországnál.

Az utolsó két, leginkább szennyező kibocsátási kategóriába (451-600 g/kWh közötti és 600 g/kWh feletti) eső országok közel mindegyikére jellemző, hogy villamosenergia-termelésük során erőteljesen támaszkodnak a szénre és a szénhidrogénekre, és villamosenergia-mixükben csekély szerepet játszik, vagy abból teljesen hiányzik a nukleáris és a vízenergia.

A számokból kiderül, hogy a megújuló energiaforrások erőteljes hasznosítását ösztönző Németországban az atomerőművek kivezetése egyértelműen lassítja a dekarbonizáció folyamatát, hiszen a nukleáris kapacitások leépítésével szén-dioxid-mentes villamosenergia-termelőt vezet ki. Ez az oka annak, hogy a német fajlagos kibocsátás 2020-ban is közel 40%-kal haladta meg a magyar értéket.