A hazai klímabarát villamos energia legfőbb forrása 2022-ben is a Paksi Atomerőmű volt – olvasható a villamosipari trendekkel foglalkozó Elemző percek című sorozatunk tavalyi évet vizsgáló jelentésében. A tanulmány szerint a hazai szén-dioxid-mentesen termelt villany közel háromnegyedét az atomerőmű termelte, 21 százaléknyit a napelemek tápláltak a hálózatba.

A honlapon is olvasható összefoglaló leszögezi: a hazai villamosenergia-rendszer meghatározó termelője továbbra is a Paksi Atomerőmű maradt (45%), szerepe megkérdőjelezhetetlen. A fosszilis termelők a hazai források 34%-át adták – klímapolitikai szempontból pozitív, hogy ezek között a legkevésbé szennyezőnek számító fosszilis energiahordozó, a földgáz töltött be nagyobb szerepet. A hazai villanytermelés mintegy ötödét tavaly már a megújuló energiaforrások adták, és ezen belül a legnagyobb szerepet a naperőműparkok és a háztetőkre szerelt napelemek kapták. 

 
Az áramellátásban 2022-ben is érdemi szerepet kapott az import, súlya 26% volt, nettó importunk meghaladta a 12 TWh-t (a nettó import az elmúlt 10 évben 11-14 TWh körül alakult). Az import a legfőbb terheléskövető forrásunk, értéke alapvetően a hazai rendszerterhelés, a napelemes betáplálás és természetesen a hazai és nemzetközi árkörnyezet függvénye. 

A villamosenergia-fogyasztási mixben a legnagyobb szerepet az atomenergia kapta, részaránya (a lakossági napelemekkel itt is számolva) 33% volt. A földgáz szerepe a gázerőművek 2022. évi 8,7 TWh-s termelésével 18% volt. Gázerőműveink nagyságrendileg 2 milliárd köbméter földgázt használtak el villamos energia (és hő) termelésére.

 
Az Elemző percek kitér arra, hogy a napelemek hazai villamosenergia-rendszerbe történő beépítése 2022-ben is folyamatos volt: összesen bő 1050 MW-tal nőtt a hazai napelemes kapacitás, amelynek összértéke az év végére elérte a 4006 MW-ot. A villamosenergia-rendszer terheléséhez mérve ez már igen jelentős méretű flotta, egy erős napsütéses időjárás a kínálatnövekedés miatt érdemi árleszorító hatást fejt ki a nagykereskedelmi villamosenergia-árakra.

A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy az időjárásfüggő erőművek terjedésével az energiapolitikai döntésekben egyre inkább ügyelni kell a konkrét erőművi költségeken túli költségtényezőkre és következményekre is. Ilyenek a hálózatfejlesztési és rendszerszabályozási igények, és az egyes technológiákhoz kapcsolódó további társadalmi és környezeti költségek. Ezek összessége képezi ugyanis a villamosenergia-ellátás teljes költségét, melynek hosszú távú optimalizálása, minimumra csökkentése az egyik energiapolitikai célkitűzés.