Feljebb
Bejelentkezés
HU | EN

Paks II. Zrt.

Paks II. Zrt.

Skip Navigation LinksA jövő

 
 
A Magyar Országgyűlés 2014. február 6-án 256 igen, 29 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta a magyar-orosz atomenergetikai együttműködésről szóló egyezmény kihirdetését szolgáló T/13628. számú törvényjavaslatot. A szavazáson résztvevő képviselők 89,2 százaléka támogatta a nemzetközi szerződést. (Ezt megelőzően a Magyar Országgyűlés 2009. március 30-án 330 igen, 6 nem szavazat és 10 tartózkodás mellett elvi jóváhagyását adta a Pakson új atomerőművi blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez.)
 
2011. október 3-án a Magyar Országgyűlés elfogadta a következő két évtized fejlesztési-üzemeltetési irányait meghatározó Nemzeti Energiastratégiát, kitekintéssel 2050-ig. A stratégia értelmében, távlati gazdasági és környezetvédelmi céljai megvalósítását elősegítendő, az állam hosszútávon meg kívánja tartani az atomenergia jelenlegi részarányát a hazai villamosenergia-termelésben.
Az új atomerőművi blokkok 60 éves tervezett üzemidővel rendelkeznek majd. A maximális nukleáris- és üzembiztonság szavatolása érdekében a szakemberek a ma elérhető legkorszerűbb, ún. „3+ generációs” nyomottvizes reaktortípust terveznek. A kiválasztás fontos követelménye volt, hogy a hazai villamosenergia-hálózathoz rugalmasan illeszthető, széles teljesítmény-tartományban szabályozható (ún. load-following), 60 éves üzemidőre tervezett legyen; valamint meg kell felelnie a magyar Nukleáris Biztonsági Szabályzat (NBSz) előírásainak is.
 
Az új atomerőművi blokkok üzembe helyezésének jelentősége
Előzetes számítások alapján a magyar villamosenergia-rendszerben 2016-ban  beépített erőművi villamos teljesítőképességnek 2031-re már csak 62%-a áll majd rendelkezésre. A teljesítőképesség csökkenésének oka a jelenleg működő nagyerőművi park kiöregedése, illetve gazdasági megfontolások (a jelenlegi európai piaci helyzet, illetve a pillanatnyilag előnyös feltételek mellett elérhető import kapacitások) miatt történő leállítása.
A 2016-ban a hazai villamosenergia-termelés 51,3%-át adó Paksi Atomerőmű meglévő blokkjait 2032-2037 között le kell állítani még akkor is, ha az Országos Atomenergia Hivatal mind a négy egység üzemidő-hosszabbítását engedélyezi.
Az így kieső kapacitások, különösen a paksi atomerőművi blokkok pótlása kulcsfontosságú a villamosenergia-ellátás zavartalanságát, az ellátásbiztonság fenntartását tekintve, főleg abból a szempontból, hogy a következő 15 évben az előrejelzések alapján körülbelül évi 1%-kal nő majd a villamos energia iránti igény.
Az atomenergiának mint jelenleg is domináns energiaforrásnak a magyarországi energiamixben történő hosszú távú megtartása az Országgyűlés által elfogadott Nemzeti Energiastratégia egyik fontos alaptétele. Ezáltal csökkenthetjük a Magyarország egyoldalú energiafüggőségéből (a jelenlegi több mint 30%-os villamosenergia-importból) adódó kockázatot, garantálhatjuk a mindenkori biztonságos, kedvező árú villamosenergia-ellátást, továbbá lehetővé válik a hagyományos energiahordozók (szén, földgáz, olaj) részarányának csökkentése, így az energiaellátással kapcsolatos üvegházhatású gázkibocsátás mérséklése. Az atomenergia alkalmazása az alacsony termelési költsége által továbbá a nemzetgazdaság versenyképességéhez is jelentősen hozzájárul.
Az atomerőművek üzemanyaga az urán, aminek világpiaci ára ugyan időről időre változik, viszont lényegesen stabilabb, mint más energiahordozók ára, piacát ugyanis hosszú távú szerződések jellemzik. A nukleáris üzemanyagból, annak kis méretei miatt akár több évre előre felhasználható készletet is egyszerű raktározni, így szavatolhatjuk a hosszú távú biztonságos üzemanyag-ellátást.
Az új atomerőművi blokkok létesítésének ütemezése
A két új atomerőművi blokk létesítésének ütemezése rögzíti, hogy a létesítés megkezdése előtt meg kell szerezni többek között a telephely vizsgálati és értékelési engedélyt, a környezetvédelmi engedélyt, a Magyar Energetikai és Közmű szabályozási Hivatal elvi engedélyét, a telephelyengedélyt és a létesítési engedélyt. Szintén a létesítés megkezdése előtt van szükség a fővállalkozói szerződések tárgyalására és aláírására, a fővállalkozói generál tervezésre és műszaki tervezésre, a tervek ellenőrzésére, majd a fővállalkozói kiviteli tervek elkészítésére.
A szükséges engedélyek kiadása után 2020-ban indulhat a két új atomerőművi blokk építése, amelyek közül az első tervezett átadására 2026-ban, a második esetében 2027-ben kerül sor.